JUDO:
Közvetlen célja a szabály adta lehetőségek segítségével az
ellenfél dobása, leszorítása, fojtása vagy karjának feszítése a győzelem
érdekében.
Megalapítója dr. Jigoro Kano volt, aki 1860. október 28-án
született Mikagéban (JPN). Ebben az időszakban Japán jelentős társadalmi
változásokon ment keresztül, melynek eredményeképpen a lakosságára az
általános eltespedés volt jellemző.
Jigoro Kanot az a cél vezérelte, hogy újra “életre kelti”
Japánban az ősi harcmu^vészeteket, bízva abban, hogy nagy szolgálatot
tesz majd ezzel mindenfajta testmozgástól elszokott népének. A különböző
iskolákból átvéve a leghasznosabb ismereteket, kirostálva belőlük
mindazt, ami haszontalan vagy a testi épségre veszélyes, megalkotta a
saját új iskoláját, amit judonak nevezett el. 1882-ben megalakította a
Kodokan Intézetet.
A judo 1909 óta a japán iskolai testnevelés kötelező
tananyaga! Kano a német- és svéd torna “példája mentén” hozta létre
testnevelési rendszerét.
A judo nemzetközi térhódításának kronológiája:
1930: Megrendezik az első japán bajnokságot.
1938: Meghal Jigoro Kano.
1951: Megalakul az Európai Judo Unió (EJU). Megrendezésre
kerül az első felnőtt EB (Párizs), 1955-ig súlycsoport nélkül. Jelenleg a
férfiaknak és a nőknek is 7 súlycsoportban bonyolítják le az eseményt,
évente.
1956: Megalakul a Nemzetközi Judo Szövetség (IJF).
Megrendezésre kerül az első felnőtt VB (Tokió), 1964-ig súlycsoport
nélkül.
Jelenleg a férfiaknak és a nőknek is 7 súlycsoportban bonyolítják le az eseményt, kétévente.
1961: Anton Geesink (NED), mint európai elsőként győzi le a japánokat a világbajnokságon Párizsban.
1963: Eloolimpia Tokióban.
1964: A tokiói nyári olimpián elsőként olimpiai sportággá
válik a judo, bár csak az 1972-es olimpiától (München) vált rendszeres
olimpiai számmá.
A magyar judo kiemelkedo eseményei (1906-2012)
| 1906: Szemere Miklós kultuszminiszter meghívására hazánkba érkezik Sasaki Kichisaburo a judo népszerűsítése céljából. 1928: Megkezdődik az első sportszerű judooktatás hazánkban, Vincze Tibor vezetésével. 1931: Megalakul az első hivatalos judo klub a Nemzeti Torna Egyletben. 1953: Megrendezik az első hivatalos felnőtt egyéni országos bajnokságot. 1957: Megalakul a Magyar Cselgáncs Szövetség. 1958: Felvételt nyerünk az EJU-ba. 1959: Első EB szereplés, Bécs. 1962: Első EB érem (Dávid Tamás III., Essen). 1971: Első VB szereplés, Ludwigshafen. 1972: Első olimpiai pontszerzés (Hetényi Antal V., München). 1976: Első Európa-bajnoki cím (Tuncsik József, Kijev). Első olimpiai érem (Tuncsik József III., Montreal). 1979: Első VB érem (Varga Imre III., Párizs). 1980: Olimpia, Moszkva: III. Kincses Tibor Ozsvár András V. Szepesi István 1984: Nagysolymosi Sándor megnyeri a szocialista országoknak rendezett olimpiát. 1986: Csák József, Hajtós Bertalan Európa-bajnok. 1988: Olimpia, Szöul: V. Bujkó Tamás Dubovszky István Hajtós Bertalan 1990: EB I. Tolnai László, Frankfurt 1991: EB I. Nagy Zsuzsa, Prága 1992: Olimpia, Barcelona: I. Kovács Antal II. Csák József Hajtós Bertalan III. Csősz Imre V. Wágner József VII. Gránicz Éva 1993: Első VB arany (Kovács Antal, Hamilton) 1995: EB I. Csősz Imre, Birmingham 1996: Olimpia, Atlanta: V. Csák József Kovács Antal 1998: EB I. Hajtós Bertalan, Oviedo 2002: EB I. Ungvári Miklós, Maribor Első junior világbajnoki címünk: Szabó Brigitta, Jeju 2004: Első U23 Európa-bajnoki címünk: Hadfi Dániel, Ljubljana 2005: Braun Ákos felnőtt Európa-, és világbajnok (Rotterdam, Kairó). 2007: EB I. Hadfi Dániel, Belgrád. Hadfi Dániel III. helyezést ér el a Rio de Janeiro-ban megrendezett világbajnokságon. A magyar judosport első érmese olimpiai kvalifikációs világbajnokságon. Az eseményen Ungvári Miklós, Baczkó Bernadett és Mészáros Anett is követi példáját. 2008: Olimpia, Peking: VII. Hadfi Dániel Csernoviczki Éva Baczkó Bernadett Mészáros Anett 2009: EB I. Ungvári Miklós, Tbiliszi. 2010: EB I. Mészáros Anett és Joó Abigél, Bécs. A magyar csapat összesen 7 érmet szerzett és az éremtáblázat első helyén végzett. 2011: EB I. Ungvári Miklós, Isztambul. 2012: EB I. Joó Abigél, Cseljabinszk. |